Tűzvédelem, tűzvédelmi szolgáltatás

Tűzvédelmi oktatás

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet alapján a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti.

A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.

A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a tűzveszélyes tevékenységet végző, robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.

Mikor kell tűvédelmi oktatást tartani?

A munkáltatónak tűzvédelmi oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló:

munkába álláskor
új tűzveszélyes technológia esetén
tűzesetet követően
tűzvédelmi helyzet változása esetén
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a tűzvédelem elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat, információt.

A tűzvédelmi oktatást munkaidőben kell tartani.

Miről szóljon a tűzvédelmi oktatás?

általánosságban a tűzvédelmi szabályokat,
a tevékenységet érintő szabályokat,
a tűzjelzés módját,
a tűz esetén szükséges feladatokat,
a menekülési-mentési lehetőségeket;
tűzoltó készülékek használatát;
ha van, akkor a tűzvédelmi szabályzatot;
továbbá bizonyos esetekben a tűzriadó tervet, annak gyakoroltatását
Visszaellenőrzési példa tesztsor

Milyen gyakran oktassunk?

Új belépő munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt!

A többi esetben nem határozza meg jogszabály az oktatás gyakoriságát, de indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani. A gyakoriságot a tűzvédelmi szabályzatban a munkáltatónak kell meghatározni;

Soron kívüli oktatást indokolt tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be (pl. a tevékenységhez használt anyagok tűzveszélyessége változik).

A tűzriadó tervben foglaltakat (amennyiben annak készítésére kötelezettek vagyunk) évente egy alkalommal kell gyakoroltatnunk az érintettekkel.

Tűzvédelmi szabályzat

Azoknál cégeknél, ahol több mint 5 munkavállaló dolgozik a munkahelyen, illetve olyan helyiséget is üzemeltetnek ami 50 személy befogadására alkalmas, továbbá magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni a 1996.évi XXXI törvény 19. § (1) értelmében.

Tűzvédelmi szabályzatot csak megfelelő tűzvédelmi végzettséggel rendelkező személy készíthet!

A tűzvédelmi szabályzatot a 30/1996. (XII. 6.) BM és 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletben foglaltak szerint kell elkészíteni.

A Szabályzatnak tartalmaznia kell a következő tűzvédelem elemeket:

a tűzvédelem területén a feladatokat is ellátó személyek nevét, feladatait és kötelezettségeit;
a tűzvédelem szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat;
a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelem használati szabályokat, előírásokat;
a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;
az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását;
a tűzvédelmi oktatás, az azzal kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket;
a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;
a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait.
tűzriadó terv
a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképesség
a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat

A tűzvédelmi Szabályzatot a tűzvédelem helyzetre kiható változás esetén (például jogszabályi változások) úgy kell átdolgozni, hogy az mindig naprakész legyen!

Tűzoltó készülékek

A létesítmények tűzvédelmi felelőse gondoskodik, hogy a létesítmény területén a megfelelő számú és típusú kézi tűzoltó készülék kerüljön elhelyezésre.

A tűzvédelemhez kapcsolódó két legalapvetőbb jogszabály a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ), melyek rendelkeznek tűzoltó készülék terén is.

A tűzvédelemhez alapvetően hozzá tartozik a megelőző tűzvédelem fogalma, mely többek között magába foglalja a tüzek keletkezésének megelőzését, tovább terjedésének megakadályozását, az ezekre vonatkozó hatósági előírások rendszerét.

A technológiák folyamatos fejlődése révén a tűzvédelemben is számos hatékony technikai megoldás van jelen, ilyen például a sprinkler rendszer és a különféle tűzjelző berendezések, a legismertebbek azonban a különböző tűzoltó készülék fajták, ezen belül is a klasszikus porral oltók. Ezen kívül a szén-dioxiddal oltó és a habbal oltó készülékeket lehet megtalálni számos létesítményben.

A kézi tűzoltó készülék kiválasztásának fő szempontjai:

A hatályos előírások nagy szabadságot biztosítanak a szakmai mérlegeléshez a készülék típus kiválasztásában, s egyúttal a megnövekedett készülék választék is lehetővé teszi a leginkább megfelelő készülék kiválasztását.

Amit mérlegelni kell:

Jogszabály, nemzeti szabvány előírásai.
Milyen tűzosztályú (A, B, C, D) anyag oltására lehet számítani a védendő területen.
Milyen körülmények között kell használni a készüléket (pl. szabadtéren, villamos feszültség alatti környezetben, stb.).
A készülék oltóképessége, azaz mekkora vizsgálati tűz oltására alkalmas.
Az oltási hatékonyság és a tömeg viszonya. (Oltási terület és a készülék tömegének viszonya.)
A védendő tér tűzterhelése.
A felügyelet jellege a védendő térnél.
A készülék súlya.
A járulékos károkozás minimalizálása.
A készülék minősége, megbízhatósága.
Az ellenőrzési, javítási feltételek.
A beszerzési, ellenőrzési, javítási költségek.
Egységesítési igények.

Korlátozott a tűzoltó készülék kiválasztás lehetősége akkor, ha jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tűzvédelmi hatóság konkrétan előírja az alkalmazandó készülék típusát, nagyságát vagy oltási teljesítményét. A korábbi időszakban általában konkrét készülék fajtát írtak elő az újabb szabályozásokban általában már az oltási teljesítményt határozták meg.

A különböző típusú tüzek oltására különböző típusú tűzoltó készülékek alkalmasak.

Az éghető anyagok tulajdonságai alapján az egyes tűzosztályok az alábbiak:

A tűzosztály: Szilárd szerves anyagok tüze

B tűzosztály: Folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüze

C tűzosztály: Éghető gázok tüze

D tűzosztály: Fémek tüze

F tűzosztály: Olajok és zsírok tüzei

A tűzoltó készülék típusok:

Porral oltó készülék: A legelterjedtebb kiszerelés a 6 kg-os készülék. Felhasználását tekintve A, B és C osztályú tüzek oltására alkalmas.

Szén-dioxiddal oltó készülék: A legelterjedtebb kiszerelés a 2 kg-os készülék. Felhasználását tekintve általában B tűzosztály tüzei, illetve elektromos tüzek oltására alkalmas, hisz nem okoz károkat a berendezésben, a porral oltó ezzel szemben teljesen működésképtelenné teszi az adott berendezést.

Habbal oltó készülék: Többnyire a 6 literes kiszerelés az elterjedt. Általában A és B osztályú tüzek oltására alkalmas, viszont létezik olyan oltóteljesítményű készülék, mely használható az F osztályú tüzek oltására is.

Tűzoltó készülék megjelölése

Tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett tűzoltó készülékeket, melyre két szabvány is rendelkezésre áll, ezek közül bármelyiket alkalmazhatjuk. Ezeket megtaláljuk az ISO 7010-es szabványban, valamint a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről, mely megegyezik a Tanács 92/58/EGK irányelvével.

Tűzoltó készülék elhelyezése

A tűzoltó készülékek szabályos elhelyezéséről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendelkezik, melynek 149. §-a szerint:

A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetők legyenek, a 13. melléklet 1. ábrája alapján.

A tűzoltó készülékeket tehát a jogszabályban előírt helyre és módon kell felerősíteni. Fontos, hogy az elhelyezésnél figyeljünk arra, hogy a készülék jól látható helyen legyen vagy amennyiben ez nem lehetséges, a hozzá tartozó piktogram legyen szem előtt.

Tűzoltó készülékek időszakos felülvizsgálata

28/2011 (IX. 6.) BM rendelet 33. § A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

Tűzoltó készülék karbantartása

Tűzoltó készülék karbantartást csak az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.

A tűzoltó készülékeket időről-időre felülvizsgálat alá kell vetni, karbantartásuk több lépcsőben valósul meg. Évente szükséges egy ún. alapkarbantartás, amely során a megfelelő szakvizsgával rendelkező személy szemrevételezéssel átvizsgálja a készüléket, az alábbi szempontokból:

megvizsgálja, nincs-e a készüléken korrózió, repedés;
ellenőrzi, megfelelő tartományban van-e a készülék nyomása;
ellenőrzi, megvan-e a készüléken a plomba, csapszeg;
ellenőrzi a készülék gyártási évét és hogy milyen jellegű karbantartás esedékes;
megtisztítja a készüléket a szennyeződésektől;
átforgatja a készüléket annak érdekében, hogy ne tapadjon le a benne lévő por.

Középkarbantartás, mely a tűzoltó készülék 5 és 15 éves korában esedékes. Ilyenkor a készülék karbantartó műhelybe kerül elszállításra, ahol az alapkarbantartás lépésein túl:

szétszerelik a készüléket és minden darabját megtisztítják;
kiöntik port a készülékből, tükrözéssel átvizsgálják a palack belsejét, majd visszatöltik;
összeszerelés után újra nyomás alá helyezik a készüléket;
megtisztítják a készüléket.

Az éves karbantartáson, illetve a készülék 5 és 15 éves korában történő középkarbantartáson túl a tűzoltó készüléket 10 éves korában szintén karbantartó műhelybe kell szállítani, és az ún. teljes körű karbantartást elvégezni. A középkarbantartás lépésein túl, itt már a palackon és minden nyomás alatt lévő alkatrészén nyomáspróbát kell lefuttatni.

Hiába azonban a rendszeres és megfelelő karbantartás, a jogszabály szerint a szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet, azt elérve tehát selejtezni kell őket.

A szén-dioxiddal oltó készüléket évente ellenőrizni kell, hogy a súlya megfelelő-e, azonban nem szükséges 5 éves karbantartás. Az éves vizsgálaton kívül 10 évente kell teljes körű karbantartást végezni és nyomáspróbát végezni a készüléken. Ezek a berendezések nem feltétlenül avulnak el 20 éves korukra.

A tűzvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
2012. évi XC. Törvény 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról
347/2012. (XII. 11.) Korm. Rendelet 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról
367/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól
275/2013. (VII.16.) Korm. Rendelet 275/2013. (VII.16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól
6/2013. (I. 18.) Korm. Rendelet 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól
53/2012. (III. 28.) Korm. Rendelet 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól
23/2011. (III.8.) Korm. Rendelet 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről
173/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről
239/2011. (XI. 18.) Korm. Rendelet 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet Az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról
259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
274/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról szóló 180/1998.(XI.6.) Korm. rendelet, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 139/2004. (IV.29.) Korm. rendelet módosításáról
375/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól
169/2010. (V.11.) Korm. Rendelet 169/2010. (V.11.) Korm. rendelet a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről (légiközlekedéssel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok meghatározása)
312/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
315/2009. (XII. 28.) Korm. Rendelet 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőség-értékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól
354/2013. (X. 7.) Korm. Rendelet 354/2013. (X. 7.) Korm. rendelet a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről
191/2002. (IX.4.) Korm. Rendelet 191/2002. (IX.4.) Korm. rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről (tájékoztatási kötelezettség robbanóanyagok szállítása esetében is)
60/2012. (XI. 30.) BM rendelet 60/2012. (XI. 30.) BM rendelet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről
16/2012. (IV. 3.) BM rendelet 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól
42/2011. (XI. 30.) BM rendelet 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet a hivatásos tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről, valamint a hivatásos tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, felszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosításának szabályairól
43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről
44/2011. (XII. 5.) BM rendelet 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
45/2011. (XII.7.) BM rendelet 45/2011. (XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól
47/2011. (XII.15.) BM rendelet 47/2011. (XII.15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól
48/2011. (XII.15.) BM rendelet 48/2011. (XII.15.) BM rendelet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról
50/2011. (XII.20.) BM rendelet 50/2011. (XII.20.) BM rendelet a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
48/2005. (X.31.) BM rendelet 48/2005. (X.31.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól
26/2004. (VI. 11.) BM rendelet 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről
30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
3/2009. (II.4.) ÖM rendelet 3/2009. (II.4.) ÖM rendelet a megújuló energiaforrásokat-biogázt, bioetanolt, biodízelt – hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről
21/2009. (VII.8.) ÖM rendelet 21/2009. (VII.8.) ÖM rendelet a központi költségvetési előirányzat terhére igényelhető tűzoltósági célú beruházási, fejlesztési támogatás pályázati rendszeréről
22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról
19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról
15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról
11/1994. (III. 25.) IKM rendelet 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól (legutóbb a 1/2011. (I. 14.) NGM rendelettel módosított)
5/2014. (II.27.) BM OKF utasítás a Tűzoltás-taktikai Szabályzat kiadásáról
229/2014. (IX.5.) Korm. rendelet 229/2014. (IX.5.) Korm. rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.17.) Korm. rendelet, valamint egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletek módosításáról
14/2014. (XII. 31.) BM OKF utasítás 14/2014. (XII. 31.) BM OKF utasítás a Műszaki Mentési Műveleti Szabályzat kiadásáról
54/2014. (XII.5.) BM rendelet BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
5/2015. (II.27.) BM rendelet az atomenergia alakalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról
6/2003. (VI.20.) MeHVM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó különös szabályairól
28/2000. (X.11.) EüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól
18/2008. (VIII.6.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól
1/1999. (III. 3.) KüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés külügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól
14/1999. (X. 22.) IM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél